Drága Klári !!
Még előttem van pár évvel ezelőtti találkozásunk, a Melindáék kertjében.
Kicsit elhúzódva ülsz és hallgatod a zsivajgást, a szokásos "szereplők" mondandóját....
Szemeddel követed a beszélgetést és mosolyogsz, befogadsz ! Faggatásom, kutakodó aggresszióm is finom elnézéssel, kedvességgel fogadtad.
Boldognak és elégedettnek látszottál a sorsfordulók ellenére.
Számomra mindig a nyíltság és a szeretet áradt Belőled még osztálytárs-korodban is, mérgesnek szinte soha nem láttalak.
Aljas ez a kór,hogy a 60. betöltését is megtagadta TŐLED !
Nyugodj békében!
-------------------------------------------------------------------
Drága Osztálytársunk ott fenn a felhők között !!
Hát eljött a TE fordulód is ! 60 éves lennél február 25.-én....Nem győzted, nem hagytak kivárni !!!
Klári elvittél valamit magaddal ami a miénk is...bár egy nyári hintaágyon nekünk titoklesőknek azért csepegtettél ebből is egy keveset.
Közelebb kerültünk a Honlapon látható alma materi bagolykilincs "nyitjához".
Lassan bizonyos leszek benne, hogy a zárhoz, az ajtó tárulásához itt a földön kevesen leszünk és majd csak magunk között ott fenn diskurálhatjuk meg
miért és hogyan csinált EMBERT belőlünk ez az oskola és az osztály maga.....
AZ ISTEN ÁLDJA MEG EMLÉKEDET !
Lófő
az osztálytársak nevében is
Ami kijár az Neked is jár ....
Reményik Sándortól:
Szita
Egy jóságos tündér kezembe Adott egy finom kis szitát:
"Az életbõl mi fényes, drága, E kis szitán szitáld Te át, Selyemfövennyé, aranyporrá!"
Azóta lelkembõl csak hull, hull, Mint aranypor, szitál az álom,
Kavics, göröngy, rög fennakad, Az életet én megszitálom,
Selyemfövennyé, aranyporrá. Így megvetem hűs selyemágyam,
S majd egykoron, - ó végsõ béke! Az életem ha elszitáltam,
Elomlok álmom fövenyébe,
Fövennyé, porrá magam is.
